EditTéka

Lectori salutem!    Üdv az olvasónak!

 

Családias kis könyvtárunk nagy értéke a közvetlenség, az emberi szó. Szerencsére nálunk még  adódik alkalom beszélgetésre,  egymás megismerésére, a vélemények megvitatására. Olvasótáborunk  sokszínű, minden korosztály jelen van, sok emberi értékkel, véleménnyel találkozom, sok olvasóm küzdelmét, erőfeszítését ismerem, sokuk sorsának jobbra fordulását remélem. Olvasók és  a könyvtáros "szép" beszélgetéseit, alkotókat,  a művészetek valamelyik ágában önkifejezésre törekvőket, a véleményüket megfogalmazókat, a szenvedélyesen olvasókat szeretném itt bemutatni. Szívesen szólok könyvtárunk életével,  mindennapi könyvtárosi munkámmal kapcsolatos tapasztalataimról, olvasmányélményeiről is.  A közzétett  írásokkal, riportokkal kapcsoltban örömmel veszek minden könyvtárosoktól, olvasótól kapott visszajelzést.

Kérdezz-Felelek rovat / Ki Siver Bell?

Tóth Kriszti majd mindennap benéz hozzánk, hálózati olvasójegye van, több fiókkönyvtárunkba  jár. Remélem, nem járok messze az igazságtól, ha azt hiszem,  mi vagyunk a törzshelye, többet jelentünk számára egy kis könyvtárnál.Csendesen, szinte észrevétlenül érkezik, rögtön elfoglalja magát, olvas vagy internetezik, ritkábban kölcsönöz. Több hónap is eltelt  az első hosszabb beszélgetésünkig. Véletlenül szólta el magát első verseskötetéről is. Blogos kérdezz-felelek játékunk apropója, ennek a kötetnek az ajánlása.

Igazi törzsolvasónak számítasz az István úton.  Mióta jársz hozzánk?
 
Itt, a Tócóskertben nőttem fel, és azt a néhány évet leszámítva, amíg vidéken éltem, közel húsz éve vagyok olvasója az István úti könyvtárnak,  tehát igen, törzsolvasó vagyok. Ez  a könyvtár jóval több számomra egy szimpla kölcsönzőhelynél, szinte a második otthonom. Ami leginkább Nektek, itt tevékenykedő könyvtárosoknak köszönhető, mert olyan lelkesedéssel és jó szívvel fogadjátok az olvasókat,hogy minden alkalommal öröm hozzátok betérni.

Megjelent egy versesköteted Kósza szél címmel. Mióta írsz? Hol jelennek meg a munkáid?
 

Egy általános iskolai irodalmi házi dolgozatra környezetvédelem témában kellett verset, novellát vagy mesét írni. Akkor, 13 évesen írtam meg első versemet, és azóta írok.  A virtus internetes portálon 2008-ban jelentettem meg először  néhány versem és rövidebb cikkem. Az első itt publikált  írásaimat elolvasva az oldal főszerkesztője felkért és beválasztott szerkesztői „csapatába”. Ezt követően 2009-ben ismét megkeresett, amikor főszerkesztői munkáját át kívánta adni szerkesztői egyikének. Akkor ezt még nem vállaltam, nem sokkal később viszont  már saját www.silver.virtus.hu weboldalamon immár főszerkesztőként kezdtem írásaimat megjelentetni. Erről  az oldalról  több virtus oldal főszerkesztője is vitte át saját oldalára írásaimat.  Nemrégiben pedig www.silverbell.honlapom.com honlapomon is elkezdtem közzétenni írásaimat.

A versek mellett más műfaj is érdekel?

 

Igen, a verseken túl más műfajok is  érdekelnek. Egyrészt nem szeretném, ha az olvasók beskatulyáznának, mint költőt, aki csak verseket ír. Másrészt  széles érdeklődési körömnek köszönhetően igyekszem magam próbára tenni, mint novella-, regény-, meséskönyv-vagy drámaíró.  Ezenkívül regisztrált tagja vagyok az internetes irodalmi pályázatfigyelő oldalnak, ahonnan mindig megkapom az aktuális irodalmi pályázatok részletes listáját.Ezek témája  elég változatos, sok érdekes dolgot tanulok, amikor egy egy ilyen  témához anyagot gyűjtök.

Nincs szerencséd a neveddel, Tóth Krisztina az egyik legjelentősebb és legismertebb kortárs költő. A névazonosság miatt írsz álnéven? Írsz más néven is? Mit jelent a neved?

Valóban igaz, a nevem megegyezik kortárs költőnőnk nevével. Legfőképpen emiatt írok Silver Bell írói álnéven, ami magyarra lefordítva ezüstcsengőt jelent.

Milyen témák érdekelnek? A pillanat hatása alatt születnek a verseid vagy hosszabb ideig érlelődik  egy gondolat?

Az első kérdésedre egyszerűbb úgy válaszolni, mi nem érdekel: a celebek élete,amivel  elég sokat foglalkozik a hazai média,  ebben nem kívánok részt venni. Ezt leszámítva viszont mindaz érdekel, ami az embereket foglalkoztatja, főként, amikor hozzám fordulnak, hogy milyen őket érintő témákról írhatnék cikket, vagy kedvenc műfajukban könyvet.

Második kérdésedre válaszolva az alapötlet, hogy miről szóljon egy vers, szinte egy pillanat alatt meg van. Mindezt követi az a néhány napos vagy akár egy-két hetes időszak, amikor a kezdeti gondolathoz igyekszem úgy megfogalmazni a mondanivalómat, hogy az könnyen érthető, a sorok végét tekintve rímelő legyen. Ihletet  adhat egy film, egy könyv, bármilyen pozitív vagy negatív élmény, egy különleges alkalom, mint pl. a testvéreim ballagására írt vers.Igazán jól írni szerintem csak szívből, szeretettel, kellő türelemmel és kitartással lehet.

Tervezed új kötet megjelenését?

Természetesen, bár ez nem verseskötet lesz.   Szeretnék egy kicsit a gyerekeknek is meglepetést szerezni, illetve a jövőben megjelenő könyveim mindegyikével egy-egy külön korosztályt megszólítani.

Ha egy irodalmi  jó tündér teljesítené a kívánságod, mit kérnél?

Az olvasóim őszinte véleményét,  az általuk elolvasott írásaimmal kapcsolatban.Mert  csak így tudhatom meg, hogy egy adott témában sikerült-e felkeltenem az érdeklődésüket, aminek hatására akár pozitív,akár negatív visszajelzést tudnak számomra adni.  Szerencsére a silver.virtus weboldalon élnek is ezzel a lehetőséggel az olvasók.

Megtiszteltél, hogy elhoztad a Kósza szél kötetet, jó szívvel ajánlom írásaid olvasóinknak. Szeretném, ha legkedvesebb versed itt is olvasható lenne. Melyiket ajánlod blogunkra?

Az egyik legkedvesebb,szívemhez  közel álló vers a Kicsi szívek ajándéka, amelyet egyik barátnőmnek meglepetésként ajándékba írtam, amikor első kisbabáját várta. Egyúttal köszönöm  a lehetőséget könyvem bemutatására.

További mosolygós szép napot kívánok minden kedves jelenlegi és jövőbeni könyvtári olvasónak!

Baráti üdvözlettel:

Silver Bell

Kicsi szívek ajándéka

Amikor két szív egymásért dobban,

Amikor őt szereted bárkinél jobban,

Amikor nélküle csak félember vagy,

Akkor jobb, ha vele maradsz.


Amikor tudod, hogy csak őt akarod,

És vele a világot is megváltod,

Maradj vele és szeresd őt,

Tervezd meg vele a jövőd.


Benne lesz minden mit akartok:

Szeretet,szerelem, nyugalom, barátok,

S a legfontosabb a ti babátok,

Akit szeretettel, szerelemből vállaltok.

Hosszú lesz ugyan a kilenc hónap,

De várakozással telik majd minden nap.

Mert az a csöppség lesz a tiétek,

Akiért az első perctől ölni is képesek lennétek.

És amikor eljön majd a  nagy nap,

Az lesz csak a tortán a hab.

Mert mindent megér az újszülöttek mosolya,

Az ő kicsi szívük ajándéka.

EGY KÖNYVTÁROS NAPLÓJA 

ELSŐ NAPOM AZ ISTVÁN ÚTI KÖNYVTÁRBAN

Túl vagyok az első napon. Kicsit féltem, már négy éve nem voltam olvasószolgálatos. 10.00 órakor már két olvasó toporgott a kapuban. Egy bácsi és egy fiatal lány. Ki kellett mennem értük, hogy legyenek szívesek befáradni. 

- Azt hittük zárva, nincs megfordítva a tábla.

- Tábla is van? 

- Itt van ni -  bökött rá a bácsi. Ő volt az első olvasóm, na persze nem jegyeztem meg a nevét. Nem is csoda, mert egyre többen lettünk. Néhányukkal tudtam pár szót váltani. A nap legjobb kedvű olvasója az a 80 éves néni volt, aki derűsen, kedvesen mesélte, hogy már 1985 óta jár a könyvtárba.

- Hogy lehet valaki ennyire életvidám, energikus és vonzó személyiség? - ezen kicsit elméláztam búcsúzáskor. 

Beiratkozott egy babaolvasó is. Na végre eljött a pillanat, amikor átadhatom az első Babaolvasó füzetet. Meghatódom magamtól, milyen figyelmes is vagyok. Angyali mosollyal nyújtom át a Babolvasót. Marcell ügyesen kikapja a kezemből,  aztán rám nyújtja a nyelvét. A búcsúzás már jobban sikerült: puszit dobtunk egymásnak.

Nő olvasóm Nádas Péter könyveket keres. Találunk 3 kötet, ezeket pont nem olvastam. Nem úszom meg, tanácsot kér, hogy melyiket olvassa. Nincs mit tenni, bevallom, hogy nem olvastam. Tudja, most olvastam Esterházyt, olyan szépen ír Nádasról, hogy úgy döntöttem, hogy megpróbálkozom vele. Egyedül élek, szeretek olvasni, de olyan rossz, hogy nincs kivel megbeszélnem. Az ismerőseim másféléket olvasnak. Gondolatban megfogadom, hogy hazaviszem az egyik Nádast, szeretném, ha tudnánk beszélgetni.

Férfi olvasó Ulickaját hoz vissza, nem is gondoltam, hogy van Ulickaja.  Reggel úgy indultam, hogy bedobtam a táskámba kedvenc  Ulickaja kötetemet a  Médea és gyermekeit. Elhatároztam, hogy keresek valakit, akinek odaadom. Ez a férfi vajon elfogadja? Sete sután az orra alá dugtam a könyvet. Meglepődött, aztán csak annyit mondott, jöhet.

Borzasztó ez az adminisztráció, azt sem tudom mihez kapjak. Új beiratkozó, átiratkozó, AV beiratkozó, előjegyzés, referenszkérdés, eltűnik a statisztikai lapom, aztán pecsét is, beborítanak a könyvek, egy néninek intézem a kölcsönzést, érzem, hogy negatív és feszült vagyok.

 - Hát nem csodálatos, hogy a kertjükbe kinyílt a hóvirág, nézze csak meg!

-  Láttam reggel, csak mostanra elfelejtettem. Együtt örülünk ennek a kis csodának, ma még csak január 17-ét mutat a naptár.

A délután fénypontja Ádám. Ő az Alkonyat Könyv Klub vezetője. Már hallottam róla, néhány perc alatt összeismerkedtünk. Tetszik neki a blogos ötlet, azonnal leül szerkeszteni. Okos fiú, néhány odavetett mondatból önállóan is boldogul. Nincs időm megnézni az oldal,  első ránézésre is tetszik. Közbe bajba kerülök, egy tizenéves  vámpíros, alkonyatos könyvekről érdeklődik. Érzem, hogy elsüllyedek, nem értem mit kérdez a kislány. Ádám felpattan, s magabiztosan előadást tart a témában. Fogja az eljegyzési füzetet és  beírja a kislánynak a témában ajánlott könyvet. Amint a lány elmegy megállapodunk Ádámmal, hogy ha lesz időm legalább a könyvtárosi alapműveltséghez feltétlen hozzátartózó  vámpírosokból a kezembe nyom néhányat, s számon is kéri az olvasottakat. 

Hat órakor eszembe jut, hogy reggel még úgy terveztem, hogy a bejáratnál álló piros táblára írók valami szép idézetet. A hét idézetét, ezzel fogadom az olvasókat. Nem volt időm idézetet választani, keresni kéne valami szépet. Egy kicsit megállok, hagyom, hogy  végig peregjen bennem a nap. A kertünkben kinyílott a hóvirág. Milyen kedves, figyelmes volt ez a mondat, milyen jól esett. A nénit fogom idézni.  Holnap, ha bejövök ezt írom ki a táblára. Talán valaki megnézi őket kifelé menet, vagy ha bejön csak annyit mond, én is láttam.

Hol lehet a kréta?

MIT OLVAS A KÖNYVTÁROS?

Ljudmila Ulickaja: Médea és gyermekei

Szeretem a családtörténeteket,  sokat is olvastam. Nyári nagy könyvélményem volt Kőrös Zoltán Szerelmes évek című könyve, most pedig  Ulickaja írását nem tudtam letenni. Kicsit belebonyolódtam a krími görög Médea  szövevényes családjának történetébe, szerencsére a felrajzolt családfa segített, gyakran vissza lapoztam. Médea Szinopli hegyi házában minden nyáron összegyűlik a rokonság. A gyermektelen asszony szülei elvesztése után egymaga tartja össze viharosan gyarapodó családját. A nyári találkozások, kalandok, viták és kibékülések hátterében peregnek a történelem eseményei.  A történelem viharai nem igen hatnak Médeára,  az ő értékrendje örök érvényű. Keveset hallottam a krími tatárokat ért támadásokról, még egy népirtás, borzalmas bűnök, tönkretett életek. Médae nem foglalkozik politikával,  mégis életének utolsó döntése egy hétköznapi ember igazságszolgáltatása  a sérelmet szenvedett tatár családok egy leszármazottjának. Szeretem Médeát,  hasonlít több csendes, szorgalmas, családjáért élő nőismerősömre, talán leginkább a nagymamámra.

IDÉZETEK A KÖNYVTÁRRÓL 

• "Uralkodik rajtuk a könyvtár, a kecsegtető és tilalmas. Vele és érette élnek, s talán ellene is, mert bűnös módon azt remélik, hogy egy szép napon valamennyi titkát megszegik majd." "Mi a teendő? Abbahagyni az olvasást, és már csak a megőrzéssel törődni?"  /Umberto Eco: A rózsa neve (Harmadik nap: Tercia)

• A gyerekeknek minden javakból a legjobbat szoktuk juttatni - a versből, az irodalomból is azt kellene /Kányádi Sándor

IDÉZETEK  AZ OLVASÁSRÓL

• "...aki sokat olvas és sokat utazik, sokat lát és sokat tud." / Cervantes

IDÉZETEK A KÖNYVTÁROSSÁGRÓL

• A könyvtárosság, az az édes szemlélődő béke, amit az ember csak könyvek között és könyvektől tanul meg, sehol másutt. A könyv a világ leghallgatagabb, legmagányosabb, legbékésebb valósága. - s a könyvtáros, ha vele él, olyan lesz, mint a könyv, hallgatag, magányos és békés" /Hamvas Béla

• " ... a könyvtáros pedig az az ember, akinek a könyv olyan táplálék, szenvedély, sors, szerelem, gyönyör, mámor, kaland és végzet, mint tengerésznek a tenger, parasztnak a föld, a kertésznek a növény. A tudós a könyvet csak anyagnak vesz: megnézi, olvassa, idézi és félreteszi; a költőnek a könyv csak mű: teremti, elfelejti; a tanítónak csak eszköz merít belőle és továbbadja; a közönséges embernek csak iparcikk: olvassa, élvezi. Senki sem nyúl a könyvhöz úgy, mint a könyvtáros, olyan csendesen és lassan, ahogy az ember csak örök dologhoz nyúl: tengerhez, asszonyhoz, földhöz. Senki sem tudja mit jelent egy jó szerző mellé leülni, felütni csak úgy találomra és belemerülni..."  / Hamvas Béla
•   A könyvtár az emberiség emlékezete /Johann Wolrgang von Goethe

• Az első ember, Ádám óta, aki megkülönböztette az éjszakát a nappaltól, és felismerte saját kezének árnyékát, az emberek történeteket alkotnak, melyeket kőbe vagy fémbe vésnek, illetve pregamenre jegyeznek le mindarról, amit a világ magába rejt, és az álmok megteremnek. Munkájuk gyümölcse a Könyvtár... A hitetlenek szerint, ha arra rendeltetett, hogy leégjen, a múltnak is vele kell égnie. Tévednek. A szakadatlan emberi munka révén született meg a könyveknek ez a végtelen mennyisége. Ha csak egyetlenegy is fennmaradt, az ember újra feltámaszthat minden lapot és minden sorsot. Jorge Luis Borges